Harry szemszöge:
Mikor felébredtem, Audrey kezeit éreztem a mellkasomon. Annyira békésnek tűnt. Nem akartam őt
felébreszteni. Főleg a tegnap este után.
Egy hajtincs az arcán volt, ösztönösen megfogtam és a füle mögé tűrtem.
Megrándult, majd kinyitotta a szemét „Hány óra?” motyogta
„Reggel 9. Annie írt. Azt mondja ,hogy menjünk el
reggelizni, azt mutatva ,mintha együtt töltöttük volna az éjszakát. Ennyi. De
te tudod..”
Audrey bólintott, majd felkelt. Látszott a szemein, az
álmatlanság . „Okay. Amit tegnap viseltem, még mindig itt van valahol. Szóval
menj ki ,hogy feltudjak öltözni.”
„Elhagytam a szobát, és átmentem az én szobámba ,hogy
felöltözzek. Egy fekete csőgatyát és egy piros kockás inget vettem fel.
Elvettem a polcról a napszemüvegem és az akasztóról a kalapomat, majd
lesétáltam a lépcsőn. A srácok mind engem néztek, aztán Niall felpattant és
megölelt.
„Jól vagy?” suttogta a fülembe. Megszorítottam a nyakát,
válaszként,mielőtt tovább mentem. Minden fiúval öklöztem, látták, hogy rendben
vagyok a múlt éjszaka óta. Audrey sétált le a lépcsőről, egy pár perccel később.
„Kész vagy?”
kérdeztem.
„Mint mindig.” mosolygott „Sziasztok srácok, köszi ,hogy itt
aludhattam.” Mondta a fiúknak. Kisétáltunk a kocsihoz. Elmentünk a Starbucks-ba
reggelizni. Kényelmes csenben ültünk. Mindketten fáradtak voltunk.
A telefonunk rezgett. Mindketten megnéztük, tudtuk ,hogy
Annie az.
Feladó: Annie, 9:32-Instagramra egy édes képet együtt!!
Annie hangját utánozta Audrey,miközben olvasta az üzenetet.
Az út nagy részét, ezután azzal töltöttük, hogy Annie hangon beszéltünk.
Leparkoltunk a Starbucks előtt.
„Akkor egy képet?” Nevetett Audrey,felvéve a napszemüvegét.
Én is felvettem,majd a karomat a csípőjére raktam, ő pedig a vállamra .
Elővettük a mosolyunkat. Audrey haja kócos volt, az enyém pedig kigöndörödött a
kalap alól.
„Mit írjak leírásnak?” kérdeztem, miközben megnyitottam az
instagrammot.
„Hmm, mit szólsz a ’Legjobb csaj a világon’ című
felirathoz?” kérdezte
„Inkább a ’Legdrágább (itt szószerint drágát jelent :D
ford.szerk.) csaj az egész világon’.” Kérdeztem vissza. Nevetett majd ellökött,
és helyet foglaltunk egy asztalnál a sarokban.
„Értem.” mondtam büszkén, megnyomtam a post gombot. Megnézte
amit kiraktam.
„#Girlfriendstragram?” olvasta, majd furin nézett rám.
„Tudod, ez az amit most éppen csinálunk. Mint a fanstagram”
válaszoltam.
„Fogalmam sincs miről beszélsz,de okey…” sóhajtott. A nevünk
hangzott el, ezért felálltam ,hogy elhozzam az italokat és a muffinokat.
Leraktam az asztalunkra.
„Gyorsan elvette a muffinját, és már tömte is a szájába.
Kuncogtam, majd a kezemet átfuttattam a hajamon.
„Ne nevess ki. Éhes vagyok.” Mondta. Megforgatta szemeimet,
majd elkezdtem enni a muffinom.
„Szóval.” mondtam kínosan.
„Szóval.” mosolygott.
„Nem tudok rólad sok mindent.” állapítottam meg.
„Én is csak ugyan ezt tudom mondani rólad.” válaszolta.
„Okey, akkor először kérdezek tőled, aztán te kérdezel tőlem
okey?” kérdeztem. Audrey bólintott. „Én kezdek. Szűz vagy még?”
A muffin rágásába megállt. Az arca pirossá változott.
Megfogta a kávéját, kortyolt egx nagyot, hogy tudjon válaszolni. „Nem minta
nagyon rád tartozna, de nem , nem vagyok az. Hány csajjal voltál eddig?”
„Tudtam!” Az arcán egy vigyor jelent meg. „És nem
tudom..sokkal. És te mennyivel voltál?”
„Lányokkal? 0.” Vigyorgott. Ránéztem, mire folytatta.
„Jólvan. 1sráccal voltam. A barátommal. Szakítottunk még mielőtt ideköltöztem
és színésznő lettem. Mi a kedvenc színed?”
„Jó téma elterelés.” nevettem „Narancs. Hány éves vagy?”
„Húsz. Van állatod?”
„Otthon van egy macskám. A srácok akartak kutyát, de a sok
utazás miatt nem tudtunk volna rá vigyázni. Mi a legnagyobb félelmed?”
„Kígyók.” válaszolt, és lesütötte a szemét. „ Ha lenne egy
super képességed mi lenne az?”
„Láthatatlanság.És te mit választanál?”
„Tényleg? Miért? Azt hiszem ,hogy a repülés.”
„Hát, eltudnék menni a paparazzik és a fanok mellett feltűnés
nélkül.”válaszoltam „Ki a legjobb barátod?”
„Olivia.” mondta „És neked?”
„4 legjobb barátom van.” Büszkélkedtem.
„Amikor róluk beszélsz mindig mosolyogsz.” Mondta amikor
mosoly jelent meg az arcán.
„Tudom.” Válaszoltam,
majd elővettem a 100 karátos mosolyogtam.
Érezem, ahogy a gödröcskéim előjönnek.
„Még mindig nem
értem.” Mondta csendesen, miközben a füle mögé tűrt egy tincset. „Miért teszed
azt, amit teszel”
„Ez olyan…” Elkezdtem és próbáltam megtalálni a megfelelő
szavakat. Csendben ültem, amikor megfogalmazódott bennem minden. Az ujjaimat
összefontam az asztalon. Audrey velem szemben ült és küldött felém egy bíztató
mosolyt. „Ők az én 4 legjobb haverjaim. Bármit megtennének értem, ahogy én is
értük. Nem akarom őket megbántani, de néha bepánikolok. Félek. Néha csak el
karok menni és menekülni minden elől.” Mondtam csendesen.
Ajkait rágcsálta, miközben beszéltem, majd rózsaszín ajkait
szólásra nyitotta „Soha nem fognak elhagyni.”
„Tudom. Nem róluk van szó. A fanokról beszélek. Akikkel
minden nap találkozok. Nem akarok senkit sem elengedni, mert elfognak hagyni.”
Halkan beszéltem.
„Ki hagyott el, hogy ezt gondolod?”
„Először az apám, Aztán a 2 legjobb barátom, amikor híres
lettem. Aztán meg az első igazi barátnőm.” Mondtam majd felkuncogtam. „Aztán
találkoztam ezekkel az emberekkel.
Annyira kedvesek volta, hogy adtam nekik jegyeket egy koncertre. Aztán
félúton elhagytak. Ezután rájöttem,hogy minden ember kiasznál a hírnevem miatt
aztán elhagynak. És ezt nem szeretem. Azt szeretném, ha az emberek az igazi
énem miatt szeretnének.”
„Most már értem.” Mondta halkan. „És csak hogy tudd, én
kedvelem az igazi Harry-t.”
Rámosolyogtam, majd ő is rám. Leraktuk a tálcánkat, aztán
kimentünk. Meleg szellő köszöntött minket.
A kezeink össze voltak kulcsolva, előle hátra lengtek ahogy sétáltunk.
Beültünk a Range Roverembe, elindultunk hozzájuk. A Live
while we are young elindult a rádióban és Audrey vigyorgott mint egy idióta.
Elkezdett táncolni az ülésbe.
Ahogy Liam kimondta az első szavakat a zenébe, Elkezdtünk
táncolni a zenére, már amennyire lehetséges ilyen kis helyen és énekeltünk.
Szörnyen hangozhattuk. Ahogy vége lett a zenének, lágyan vállon lökött.
„Tudod, hogy milyen jól énekelsz?” Állapította meg.
„Ami azt illeti jobb vagyok mint te.” Mondtam. Kínyújtotta a
nyelvét, aztán az ablak felé fordult és nézelődött. Hirtelen felém fordult és a sötét szemei
felvillantak.
„Tweeteltem neked. A managment biztos utáni fogja, és így
valószínű ,hogy te kedvelni fogod ezt a tweetet.” Mondta szemtelenül ,ahogy
leparkoltam a házuk elé.
Kiszállt majd gyorsan arcon csókolt,. „Szia Harry!” Később
találkozunk.” Mondta.
„Szia Audrey.” kiabáltam ki. Elővettem a telefonomat, és
megnéztem ,hogy mit írt ki.Amikor elolvastam nevetésben törtem ki.
@ItsAudrey, 11:01- @HarryStyles Tudom ,hogy csak találkoztunk , de színleljük
a szerelmet! (I know we only met but let’s pretend it’s love)
Tökéletes volt. Tudom ,hogy a kapcsolatunkban az olt a
különleges ,hogy színlelkük a szerelmet. És a Modest is! Managment. De ez csak
egy dalszöveg részlet a Live While we are youngból. A fanok biztos azt hiszik
,hogy ez is csak egy flörtölős tweet. Büszkén mosolyogtam az okosságán és
gyorsan visszaírtam neki.
@HarryStyles, 11:07- @ItsAudrey és soha soha soha nem
hagyjuk abba senki kedvéért! (And never never never stop for anyone!)
Folytattam a szöveget amit Audrey elkezdett. Elkezdtünk
játszani. Még miattuk sem hagynám abba. Boldogan vezettem haza, és hümmögtem a
LWWY dallamát és egondolkoztam, Audrey mennyit segített.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése