Audrey szemszöge
Dühösen futottam be a házba, és csaptam be az ajtót. Kivettem
egy zacskó chipset a táskámból és leültem a kanapéra, Olivia mellé.
„Mégis mi idegesített fel ennyire?” kérdezte.
„Harry.” Morogtam. „Annyira idegesítő, szörnyű és meg se
próbál nyitni felém , aminek nem is kéne engem érdekelnie, de segítségre van
szüksége és-” idegesen álltam fel,a számra csaptam a kezem és realizáltam mit
is mondtam.
Olivia zavartan nézett rám. „Akkor miért randizol vele?”
„Liv…el kell mondanom valamit.” Tudom ,hogy nem kellene. Be
kellett volna fognom a szám. De ő a legjobb barátnőm , és muszáj elmondanom
neki. Mindent elmondtam neki , rólam, a meghallgatásról, Annieről , a pénzről,
a ruhákról, a szerepekről, mindenről.
Az álla szinte a földet súrolta ,mire végeztem. Csak nézett
rám.
„Szólalj már meg.” Motyogtam
„Ez…ez olyan mintha prosti lennél.” Dadogta. Aztán
nevetésben tört ki. ’Várj ,nem. Nem úgy értettem. Vagyis egy részben. De
egyszerűen fizetnek neked ,hogy Harry Stylessal legyél. Ezért annyi lány
megölne téged.”
„De ő szörnyű!” sírtam, és a fejemet a lábára hajtottam. Liv
a hajamat simogatta.
„Biztos, hogy majd jobb lesz. Ahogy mondtad , csak muszáj
,hogy kinyíljon.”
Bólintottam ,miközben kimondta ezeket a szavakat. „És mivan
,hogyha nem fog?” mielőtt válaszolhatott volna a telefonom rezgett. Megnéztem
ki hív. Harry volt. „Ez Harry. Sosem hív engem.”
Megnyomtam a fogadás gombot. „Hallo?!”
„Audrey!” kiáltott „Itt Harry , alig várom ,hogy találkozzuuunk.”
„Részeg vagy?” Elakadt a lélegzetem.
„Nem, okééé talán egy kicsikét.” Nyelt. „Nem tudtalak volna
megcsókolni,ha józan vagyok.”
„Hol a faszba vagy?” kérdeztem. „Délután négy van.”
„Baby, csak egy kocsmában. Este találkozunk.” Mondta, majd a
telefon sípolni kezdett. Lerakta.
„Bazdmeg!” kiabáltam „Meg kell találnom Harry-t! Menj fel
arra az 1D-s izére amit követsz!!”
Elővette a laptopott, és gépelt. Pár percel később
felkiáltott „Megtaláltam! Egy Santa Monicai kocsmában van! Uristen. 30percel
ezelőtt ott volt.”
„Isteni vagy!” kiabáltam ,ahogy kisprinteltem az ajtón. Olyan
gyorsan vezettem, ahogy csak tudtam. Marha sok paparazzi állt a bár előtt. Várták
Harry-t.
Nyugodtam,feléjük sétáltam, reméltem ,hogy nem ismernek meg.
Ez a tervem megbukott,amikor az egyik a nevemet kiabálta. FRANCBA
„Audrey! Mész
megmenteni Harry-t? Mert megint részeg!”
Megfordultam és mosolyogtam. Próbáltam kitalálni ,most mit
is mondjak. „Nem, most itt találkozunk pár barátunkkal. Köszönjük ,hogy
aggódnak érte.”
Megint elkezdtek nekünk kiabálni. Kérdezték ,hogy ki az
akivel találkozunk. Ellöktem őket és egyenesen az ajtóhoz mentem. Majdnem üres
volt. 2 öreg ember üldögélt a pultnál, és egy furcsa nő ült egy asztalnál.
Keresztül sétáltam a helységen. Kínosan éreztem magam. Megláttam
Harry-t. Egy hátsó sarokban. Egyedül ült, 3 üres üveg társaságában.
„Nem kellett volna idejönnöd.” Motyogtam ,amikor meglátott
engem, elég mérges állapotban.
„Mi a faszt gondoltál,” morogtam. Kivettem három vizes
üveget a táskámból és oda adtam neki. „Tessék. Idd meg.”
„Ne mond meg nekem mit csináljak.” Nyögött fel, keresztezte
a karját. Mintha 5 éves lenne.
„Ez a munkám.”
Fel morgott, majd meghúzta az első vizes palackot. Lassan
itta. Addig néztem őt ,még meg nem itta. Felvette a másodikat. Ezt még
lassabban itta.
„Többé már nem.” Mondta ,ahogy végzett.
„Jólvan. Induljunk. Haza viszlek.”
„Van kocsim. Tudok vezetni.”
Hisztérikus röhögésben törtem ki . „ Nem tudsz. Na gyere.”
Felállt, egy kicsit még támolygott. Karomat dereka közé fontam,
hogy megtartsam. Rám támaszkodott. Átkarolta a vállamat, így még jobban rám
tehénkedett. Adtam neki egy rágót, ő pedig bekapta.
„Harry, muszáj arra koncentrálnod ,hogy egyenesen járj. Nem
tűnhetsz részegnek. Ne beszélj. Vetted?”
„Úgy mondtad,mint Annie szokta….” Kuncogott.
„Nem azt mondtam ,hogy ne beszélj?” kérdeztem, ahogy
megérkeztünk az ajtóhoz. „Most mosolyogj.”
Kilöktem az ajtót, egyből minden paparazzi felállt , és
kattogtatták a gépeket. Remélem úgy látszunk mint egy szerelmes pár, átkarolva
egymást, és nem úgy hogy annyira részeg, hogy már alig bírom megtartani.
Kérdéseket kiabáltak felénk. „Harry, ez a barátnőd?” „Audrey,
igaz ,hogy terhes vagy?” Próbáltunk keresztül menni rajtuk. Egy pasi megállt
előttünk kamerával.
„Megcsókolnátok egymást, egy kép erejéig?” mosolygott. Mielőtt
nemet tudtam volna mondani, Harry ajkait az enyémnek tapasztotta.
Jobb volt ,mint gondoltam. Az ajkai Whiskey és menta ízűek
voltak. Lassan eltolt engem, és vigyorgott. Túl fáradt voltam ,hogy bármiféle
meglepődöttséget mutassak az arcomon, ahogy áthaladtunk a fotósok tömegén. Segítettem
beszállni Harrynek a kocsimba és megadta a házszámát.
„Nézd, a csók csak úgy megtörtént.” Mondta Harry az anyós
ülésről.
„Figyelmeztethettél volna.” Röhögtem el magam
A kezét a combomra tette. „Mi olyan vicces?” kérdezte.
Lelöktem a kezét magamról, ahogy megérkeztünk a hatalmas
házhoz. Harry kiszállt mintha minden rendben lenne. Harry megbotlott, én
gyorsan elkaptam, aztán segítettem neki felmenni a lépcsőn.
„Haz visszatért!” Hallottam egy örömteli hangot egy másik
szobából „Pont most kezdtük el a Toy Story-t”
A szemem a hang irányába kaptam, ahonnan pont jöttek. Oda
sétáltam Harryvel. A négy srác rám emelte a tekintetét. Meglepődtek. Csak
néztem őket. Fogalmam sem volt, mit mondjak.
Az egyik megtörte a kínos csendet.”Te biztos Audrey vagy.”
„Igen.” Mondtam „Uhm, Harry..részeg. Szóval visszahoztam
nektek. Igen.”
Az egyik kék szemű felállt és felém sétált. Aggódott. Louis.
„Most viccelsz velem Harry?” kiabálta „Ezt muszáj abba
hagynod!”
„Semmi baj Boobear. Audrey segített. Nem vagyok részeg.” Köpte
a szavakat. Az alacsonyabb srác beletúrt a hajába, majd átvette Harry-t.
„Gyere. Menjünk fel Hazza.” Mondta kedvesen. Harry
mosolygott ,majd felmentek az emeletre. Kínosan álldogáltam. A többi fiú
valószínű elfelejtette ,hogy itt vagyok mert, mindenki vissza ült a kanapéra.
Köhögtem. „Most megyek…majd találkozunk.” A fejüket
felkapták meglepetésükben és engem néztek.
„Hey, várj!” Kiabálta Niall. Hirtelen megfordultam. „Tudom
ki vagy!! Pincérnő vagy abban az olasz étteremben!”
„Az akiről azt mondtátok nagyon dögös?” kérdezte Zayn. Rákaptam
a szemem. Niall bólogatott és játékosan meglökte Zaynt.
„Nem.” Horkantott fel Niall. Liam mögötte elkezdett röhögni.
„Miért nem ülsz le?” Liam megszólalt.
„Nem maradhatok. Csak haza hoztam Harryt. De azért köszi.” Mondtam
udvariasan. Louis sétált le a lépcsőn. A kék szemei szomorúnak tűntek.
„Elaludt.” Motyogta. Aztán felém fordult. „Csak a te nevedet
mondogatja. Köszi ,hogy haza hoztad.”
Kínosan bólintottam. „Nem probléma. Most megyek…”
Mindenki kiabált egy sziát, majd kiléptem az ajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése