2014. dec. 29.

8.rész SZÓRAKOZÁS





Miután leraktam Audrey-t, gyorsan haza mentem. FIFA estét tartottunk. Együtt vagyunk, FIFA bajnokságot játszunk és sört iszunk,csak együtt lógunk,mint a régi időkben. Befutottam a házba. Zayn és Louis már az első menetet játszották.

Lehuppantam a kanapéra, sörrel a kezemben.ű

„Milyen volt a randi?” Kérdezte Louis, de a szemei le nem vette volna a képernyőről.

„Jó volt.” Sóhajtottam „Ki lesz a következő?”

„Te és Niall.”De még megváltoztathatjuk a sorrendet és lehetek én a következő győztes.” Mondta Liam önelégülten. Zayn megverte Louis-t ahogy mindig, aztán én megvertem Niallt. Egy ideig zsörtölődött, majd rendelt pizzát.

Ahogy szokásos, amikor Liam és Zayn játszik, Liam nyer.

„Igen!” kiáltotta, felrakva a kezét a magasba. „FIFA bajnokságot a többi héten is!”

Lelöktem a őt a földre és verekedni kezdtünk. Niall és Zayn is beszállt, majd Louis felugrott a tetejére.

„Nincs hajhúzás!” Szólt rá Liamre, aki egyből levette róla kezét. Liam megfogta a fejemet így nem tudtam sehova menni. Meg csikiztem az oldalát, és így muszáj volt elengednie a fejemet.
„Nincs csiklandozás!” kiabált Louis. Megfordultam és Ráugrottam Liamre. Végülis azzal fejeztük be ,hogy Liamet a földön tartottam.

Letérdelt mellénk ütötte a kezét a földhöz, miközben számolt. „5,4,3,2,1!”

Felálltam, kezet ráztunk  majd Niall rám ugrott. „Bazdmeg igen! 10 dollárt raktam rád! Jó voltál haver!”

Zayn morgott majd leült Liam mellé a kanapéra. „Hogy tudtál veszíteni ezzel a nádszál ellen?”

Befeszítettem a karizmaimat majd huncutul rájuk vigyorogtam , majd küldtem Zaynnek egy puszit.

„Kapd be.” Mondta, miközben rám nézett. Felnevettem majd a konyhába , mégtöbb sört hoztam. Ez volt az a pont , amikor már mindannyian elég ittasak voltunk, kivéve Liamet.

„Liam , ittál már valaha?” morogtam ahogy ő elutasította a sört.

Morcos arcot vágott „Fogunk valaha találkozni Audreyval?”

Audrey. Már el is felejtettem. Amikor a srácokkal voltam, arra jöttem rá , ez volt ami hiányzott. Nem volt szükségem csajokra, vagy új barátokra ,mert csak a hírnevemre jöttek. Ahogy mindenki más. Az őreimet ma szabira küldtem.

„Persze.” Mondtam és mutattam egy álmosolyt. Tudtam ,hogy tényleg szeretnének vele.

*        *           *          *

Mikor felébrettem , iszonyú másnapos voltam és egy tonna üzenetem érkezett.

Feladó: Annie 10:33 –Ma menjetek vásárolni. Találkozzatok a Main streeten. Audreynak szüksége van egy új ruhára , jövőhét pénteki eseményre. Megfoghatjátok egymás kezét.

Feladó: Audrey 10:44 –Esemény?

Feladó : Annie , 10:47 –Film premier. Gyertek a managmenthez a készen vagytok.

Nem válaszoltam. Nem akarom Audreyt semmilyen eseményre vinni. Biztos mindenen elcsodálkozna és mindenért lebaszna. Gyorsan letusoltam mielőtt elmentem.

„Hova mész?” Kérdezte Louis ahogy elvettem a kulcsomat. „Azt hittem megnézünk egy filmet és összebújunk.”

„Elmegyek Audreyval shoppingolni.” Sóhajtottam „De ahogy visszaérek oké?”

Boldogan bólogatott , majd a TV felé fordult. Kimentem az ajtón beültem a kocsiba majd elmentem a Main streetig. Parkoló helyet kerestem majd leparkoltam.

Én: Audrey, 12:01 –merre vagy?

Feladó : Audrey, 12:04 – Látom a kocsidat. Már megyek.

Kiszálltam a kocsiból majd bezártam miközben vártam rá. Ahogy megérkezett, mérgesen megfogtam a kezét és magam mellett tartottam ,ahogy sétáltunk.

„Gyere már.” Morogtam

„Valaki mérges.” Mondta egy kicsi gyúnnyal a hangjában. Felé fordultam ,így egymással szembe voltunk.

„A tegnap egy hiba volt. Nem akarom ,hogy barátok legyünk oké? Most pedig mosolyogj és fogd a kezem.”

Megforgatta a szemeit. „Show time.”

Ujjait összefonta az enyéimmel. Az ő kis keze tökéletesen passzolt az enyémbe. Túl tökéletesen. Mindketten mosolyogtunk és mű beszélgetést folytattunk, ahogy követtek minket a paparazzik.

Még egyszer mondom, tudom,hogy tökéletesen mutattunk. A fekete gatyám fel volt hajtva, így tökéletes rálátása volt mindenkinek a boka tetoválásomra. Neon zöld Nike volt rajtam. Az ingujjam is egy kicsit fel volt tűrve. Egy kalap és egy sötét szemüveg járt a cuccomhoz.

Audrey mellettem sétált. A fekete haja hullámos volt. Forró naci volt rajta egy bő fehér atlétával. Tanga szandál volt a lábán és nagy napszemüveg keretezte az arcát. A kezeink jobban összefonódtak.

Bolt következett bolt után míg Audrey meg nem találta a számára tökéletes ruhát. Csináltunk egy képet, majd elküldtük Annie-nak , ő beleegyezett, mi pedig megvettük a ruhát. Elmentünk a modest házhoz, majd kiszálltunk.

Nem vártam meg Audreyt csak mentem és meg sem álltam Simon irodájáig. Leültem egy vele szemben lévő székre.  Egy szórakozott mosollyal nézett rám. Pár percel később Audrey is megérkezett, és leült egy mellettem ülő székbe. Rá néztem, ő pedig rám.

„Szóval.” Mondta Simon, ezzel megtörve a csendet. „Csak szerettük volna tudni, eddig hogy megy és beszámolni néhány új dologról. Ma éjjel mindenki előtt megcsókoljátok egymást , de csak szolidan. Mostmár hivatalosan is barát és barátnő vagytok. 2 nap múlva Audrey találkozik a srácokkal.”

„Nem.” Mondtam dühösen.

„Hogy érted azt ,hogy nem?” kérdezte Simon.

„Nem akarom ,hogy találkozzon a srácokkal. Nem kedvelem őt, és valószínű ,hogy akkor ők sem fogják. Nem akarom őket ebbe a hülye helyzetbe hozni.”

„Harry a média imádni fogja ,hogy időt tölt a fiúkkal. Már most imádnak titeket. Csodásan csináljátok. A fanok jobban fogadják ,mint gonoltuk.”

„Leszarom a médiát!” kiabáltam. „Miért nem élhetem úgy az életem úgy ahogy akarom?”

„Mert aláírtál egy szerződést, hogy az életedet hozzánk kötöd! Elnézést Harry,de muszáj elfogadnod. Most pedig hagyd ,hogy befejezzem.”

Ránéztem,majd vissza ültem a székembe. Audrey csendben volt mellettem.

„Ahogy mondtam ,megfogjátok egymást csókolni, amikor este elmentek. Aztán találkozik a srácokkal. Aztán elmentek egy Film premierre együtt. Értitek?”

„Igen,köszi Simon.” Audrey udvariasan mosolygott ahogy felállt. Idegesen felálltam és követtem őt. Hirtelen megállt velem szemben. Meglepődtem.

„Mi a fasz bajod van?”kiabált

„Miről beszélsz?” puffogtam, próbáltam ellökni magamtól. Megragadta a karom és visszahúzott magához.

„Tegnap tök jól éreztük magunkat., ma meg teljesen az ellentéte vagy. Én csak nem értem miért ne lehetnénk barátok?!”

„Nincs szükségem barátokra!” ordítottam. „ van 5 legjobb barátom, és ez nekem elég!”

„Ez nem igaz, és ezt te is tudod!” köpte a szavakat idegességében.

Közelebb léptem hozzá, a hangom mélyebb lett és a szemébe néztem. „ Szart se tudsz rólam, és ne játszd meg,hogy igen.”

Közelebb lépett hozzám. A tekintetemet kereste. „ Tudom ,hogy félsz. Egyszer megsértettek, és félsz közel engedni magadhoz másokat. Tudod mit? 6 hónapunk van még együtt szóval jobb ha megszoksz.”


Az állam leesett meglepődöttségemben, ahogy elhaladt mellettem és idegesen kisétált az épületből. A falba ütöttem idegességembe, majd utána sétáltam. Beültem a kocsiba, ami nemsokára felmordult.

Ez őrület. Utálom ezt a lányt. Szörnyű. De a legrosszabb része az,hogy minden egyes szó amit mondott, kibaszottul igaz volt.  








                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                           


1 megjegyzés: